Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mindenki foglalkozzon saját magával, ne mást akarjon megmenteni.

2016.06.12
 

13335582_1029229773833842_1377539309167586847_n.jpg

 
Feszültségekkel teli a világ, és az energiák még inkább kiélezik a helyzeteket, sokkal inkább egyértelművé, láthatóvá, felismerhetővé lesznek a megoldandó konfliktusok. Akár az egyén szintjén (óriási viharok dúlnak a szív és az ész között), akár kapcsolatokban, akár globálisan. Az emberi közösségek egyre inkább bomlanak fel, legyen szó akár párkapcsolatról, barátságokról, kisebb csoportokról, vallási közösségekről vagy akár egy nemzetről. Ahogy tudatukra ébrednek az emberek, egyre jobban leválasztódnak az alvókról. A tudatosan élők módszeresen választják le magukról a múltat, s bár mindenki vívja a csatáját, ők tisztában vannak vele, hogy ez egy szükségszerű tisztulás. Enélkül nem jön el a "megváltás". S bár életük fordulatokkal teli, mégis felismerések sorozata, mely egyre közelebb viszi magukat az igaz önvalójukhoz. A kevésbé tudatos emberek hagyják, hogy az élet csak úgy "megtörténjen". Ők mindig hibáztatnak valamit/valakit életük alakulásáért. Nem vállalnak felelősséget, és fogalmunk sincs arról, hogy minden egyes döntésükkel és gondolatukkal a jövőjükhöz járulnak hozzá. De a változás őket sem kerüli el. Nem kerülheti el. Tragikus események sorozata kényszeríti rá őket a változásra. Ők a "szerencsétlen áldozatok". Ennek az időszaknak megvan a maga nagyszerűsége is. Lehetőséget kapunk az azonnali megoldásokra. Ha a szándék megvan bennünk, akkor az élet tálcán kínálja nekünk a tanulást és a fejlődést ezen események által. Ne feledjük, minden "probléma" magában hordozza a megoldást. Egy-egy konfliktus azért keletkezik az életedben, mert a lelkedben van egy feloldatlan blokk, egy régi sérülés az adott témával kapcsolatban. Inkább mondj köszönetet, amiért láthatóvá vált, hogy felhívta a figyelmed, és ne bújj áldozatszerepbe. Mindenki arról ír és beszél, hogyan gyógyítsák meg az emberek a párkapcsolataikat, a nemzetet, a világot. A legfontosabbat azonban kifelejtik. A világ változása az egyén változásával kezdődik. Azt sugárzod, ami Benned van. Hogyan tudnál gyógyítani magad körül sérült lélekkel? Hogyan tudnál egységet létrehozni, ha Te még nem érzed egésznek magad? Miért akarnak az emberek más bolygókkal meg más dimenziókkal ismerkedni, mikor azzal sincsenek tisztában, kik ők valójában? Mindenki foglalkozzon saját magával, ne mást akarjon megmenteni. Ha megmentetted saját magad, azzal példát mutatsz a többi embernek abban, hogy ők hogyan tehetnek önmagukért. A világ így fogja Önmagát meggyógyítani. Amint egyre több tudatos, boldog, békés, harmonikus, elégedett ember él majd a Földön, egyre inkább helyreáll a rend. De ahhoz, hogy ez megtörténjen, mindennek össze kell omlania. Ha Te már összeomlottál, akkor légy elégedett, mert kezdheted magadat újra építeni. Elöljáró vagy. Felesleges bízni a nagy jövendőmondásokban, a Te változásod nélkül semmi nem lesz jobb körülötted. Feleslegesek a nagy, hangzatos szavak. Büszkén posztolják az emberek a "jobbnál jobb világot ígérő", "most már tényleg összejönnek az ikerlelkek" médiumi közvetítéseket. Minden hónapra megjövendölnek valami csodát, ami aztán elmarad. Miért nem törődik inkább mindenki önmagával? Én tudom, hogy sokkal könnyebb ábrándokba menekülni, és nem szembenézni a valósággal. Amíg Te nem állsz készen minderre, esélytelen a beteljesülés. Inkább figyelj a jelenre, éld meg, amiben most vagy. Ne menekülj előle. Ami körülvesz, azzal még dolgod van. Attól még ott van, ha nem akarsz is tudomást venni róla. Beszélhetünk fellengzősen, fogalmazhatunk olyan szépen, hogy az embereknek leesik tőle az álla. De ettől kinek lett több, jobb és szebb az élete? Beteges illúziókba és ábrándokba kerget, és elvonja a figyelmed a valóságról. Legyen ez a nap életed egy újabb állomása. Amikor eldöntöd végre, hogy nem bízod másra a sorsodat. Amikor többé nem vársz arra, hogy valaki megmentsen Téged. Szembenézel a sorsoddal, és örömmel fogadod, bármi jön szembe az úton, hiszen tudod, hogy abban rejlenek tanulási feladataid. Hidd el, egyszer úgy fogsz erre a napra visszaemlékezni, hogy ez volt az, amikor végre elindultál a saját utadon, és ez volt az a pont, amely végül elvezetett a boldogsághoz...
 
(Mohácsi Viktória)
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.